(Megjegyzés: pár éve egy levél érkezett apa kiadójához N. Esztertől. A levélben a verseit küldte el. Voltak versei, amik megtetszettek. Az Egy c. verset ő írta, én csak a dőltbetűs résszel toldottam meg, talán valamiféle válasz gyanánt.)
Egy, egy, csak egy és mindig csak egy!
Egyetlen egy, ami fontos!
Én, én, csak én és mindig én!
Csak az én az, ami fontos!
Az ember önző, kegyetlen önző.
Nyisd meg iskolád, s tanítsd magadat!
Tanítsd meg hogy énen kívül nincs más
Névmás a nyelvtanban!
Tanítsd meg hogy csak ENGEM szeress,
Tanítsd meg hogy ÉN vagyok az EGYETLEN egy,
Tanítsd meg hogy ÉN tudom mi jó csak NEKEM,
Tanítsd meg hogy mindent MAGAMNAK köszönhetek,
S nem tartozom senkinek!
És tanítsd meg hogy élvezzem mindezt EGYEDÜL,
Csak VELEM!
Taníts meg mindenemre, tanítsd meg hogy ÉN vagyok
Az egyetlen, és tudni fogom, az életnek mi az értelme.
De mért kérlellek téged, hiszen ÉN tudom mi a jó NEKEM!!!
(Legyél te a legfontosabb, de rejts el mélyen, s tartsd meg e titkodat!)
Kathy Zoei Torrance
2002.