Szivárvány szindróma

Gyilkos ösztön forrt ten benned
Haragudtál mindenekre.
Ám eszméd tetted nem követte,
S ím eltapostak ismételten.

Áhítoztál léptük után
Arra mész Te, azon útján
Bár csak hátul kullogsz még,
Nem futhatsz be utolsóként.

Eljő majdan ten napot
Mikor saját utad taposod
Te lészel majd a legelső
S nyomod követik majd soron következők.

Hogy merre mész, és hol a cél
Tudattalan tudván mit remélsz
Nem tudod, csak a végtelenbe
És arra, merre lábaid visznek.

El szivárvány, s délibáb után
Hogy majdan egyszer megtaláld...
Ám azt keresed, ami nincsen
S ím ez okozza egykor veszted.

Menj végtelen utadon
Juss át bátran hó hidakon
S fordulj vissza majd merészen
Ha lépted rossz utakra téved.

Egykor rájössz majd hogy célod létlen
S életedet a semmiért élted
Mégis boldog lesz ten szíved
Mert volt célod, és tettél érte.

Kathy Zoei Torrance
2001.